Az Európai Unió (EU) már régen felismerte a megújuló energia támogatásának szükségességét, mivel ennek kiaknázása – az üvegházhatást okozó gázok (CO2) kibocsátásának csökkentésével –hozzájárul az éghajlatváltozás enyhítéséhez és a fenntartható fejlődéshez, az ellátásbiztonsághoz, a munkahelyeket és gazdasági növekedést teremtő tudásalapú iparfejlődéséhez, a versenyképességhez, valamint a regionális és vidékfejlesztéséhez.
A globális felmelegedést az óriási mennyiségű energiatermelés és felhasználás okozza. Energiafogyasztásunk növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb mértékben függünk a fosszilis energiahordozóktól (a kőolajtól, a földgáztól és a széntől), melyek felhasználása nagy mennyiségű CO2 kibocsátásával jár. Az EU jelenleg mintegy 80%-ban ezekből az energiaforrásokból fedezi energiaszükségletét. Ahhoz, hogy célkitűzéseit megvalósítsa és az éghajlatváltozást, illetve a globális felmelegedést megfékezze, ehhez radikálisan át kell alakítania energiafogyasztását és –termelését, melyben nemcsak minden tagállamnak, de az egész világnak tevékeny részt kell vállalni.
Az Európai Unió 2020-ra kitűzött éghajlatvédelmi céljai közül viszonylag könnyebben teljesíthető az üvegházgázok 20 százalékos csökkentése és a megújuló energia arányának 20 százalékra növelése. Ezek a célkitűzések, illetve az egyes tagállamokkal szemben megfogalmazott elvárások kötelezőek. Magyarország felé 2020-ra 13%-os megújuló energiahordozó részarány elvárást határoztak meg.
Célul tűzték ki a primer energia 20 százalékos megtakarítását. Az energiahatékonyság jelentős javítása azonban most még csak ajánlás több tagország ellenállása miatt. A tagállamok közül Magyarország egyike azoknak, amelyek ma leginkább rászorulnak az energia importjára, miközben az egy főre eső energiafogyasztásunk – a szerényebb életszínvonal miatt – nem éri el az EU átlagát, egységnyi GDP-t jóval több energiával állítunk elő, mint a fejlettebb tagországok.
Fenti célok elérése, illetve elvárások megvalósítása csak a környezetvédelmi elemek adta lehetőségek felismerésével és az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásával teljesíthetők. Az energiahatékonyság növelésének lehetőségei:
– A termelés során keletkező melléktermékek újra hasznosításával az energia felhasználás mértéke csökkenthető, ezáltal csökkenthető a környezet szennyezése is (CO2). Egy adott termelési folyamatból kikerülő melléktermék hasznosításával csökkenthető a termelésből kikerülő hulladék mennyisége (kevesebb hulladék elszállításáról, illetve megsemmisítéséről, vagy lerakásáról kell gondoskodni), ugyanakkor a hasznosítás révén keletkező energiával csökkenthető a megvásárolandó energia mennyisége.
– Az üvegház hatású gázok csökkentésénél a hulladéklerakókon lerakott hulladékok szervesanyag tartalmának csökkentését szem előtt kell tartani. Erre vonatkozóan az EU elvárásokat is megfogalmazott. Ennek legegyszerűbb megoldása, ha a magas szervesanyag tartalmú nem veszélyes hulladékok hasznosításra kerülnek – nem hulladéklerakókon kerülnek lerakásra -, ezáltal a bennük rejlő energia (zöld energia) kinyerhető. Ennek a lehetőségnek a kiaknázása komposztálók kialakításával segíthető elő, melynek megvalósítását a szelektív hulladékgyűjtés teszi lehetővé.
– A települési szennyvíztisztító telepekről kikerülő szennyvíziszap (biomassza) magas szervesanyag tartalommal rendelkezik. A szennyvíziszap kezelésével (fermentorokban) kinyerhető energiával elérhető a telep üzemelési költségeinek, illetve a felhasznált, kívülről vásárolt energia mennyiségének a csökkentése. Bizonyos esetekben az önfenntartáson kívül még értékesítésre is lehetőség nyílik. A szennyvíziszapból kinyerhető energia mennyisége növelhető megfelelő mennyiségű szervesanyag tartalmú (pl mezőgazdasági hulladékok) anyagok hozzáadásával (kofermentációs eljárás). A fermentorokból kikerülő anyag még szervesanyag tartalommal rendelkezik, mely energiaültetvények trágyázására hasznosítható.
Társadalmi szinten a jövő energia hatékonysági lehetősége rejlik a passzívházak elterjesztésében.
– szélerőművek
– vízenergia hasznosítás
Fentiek alátámasztására egyik jó példa a bécsi hulladékégető esete. A bécsi hulladékégetőben előállított energiát hasznosítják Bécs egy részének távfűtésére.
Budapest, 2012. október 7.
Kulinyiné Székely Ildikó
környezetvédelmi szakértő