Talán a hidrogén lesz a jövő nulla-kibocsátású üzemanyaga, de a szállítása és tárolása mindig is komoly fejtörést okozott. Erősen gyúlékony és alacsony sűrűségének köszönhetően nehezen szállítható, ezért a logisztikai szempontok megakadályozták a hidrogénes technológiák fejlődését. Egészen mostanáig. Az ausztráliai CSIRO kutatóintézet (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) munkatársai élesben tesztelték az ammóniából hidrogént előállító berendezésüket két, erre a célra kialakított üzemanyagcellás autóban.
A CSIRO kutatói egy olyan fém membránt fejlesztettek ki, amely képes elválasztani a hidrogént az összes többi gáztól, biztosítva ezzel a nagy-tisztaságú hidrogén üzemanyagot. A folyamat lényegében az ipari Haber-Bosch féle ammónia szintézis megfordítása, amelyben nitrogénből és hidrogénből ammónia gázt állítanak elő. Az elképzelés tehát az, hogy a zöld hidrogénből és a levegő nitrogénjéből a Haber-Bosch féle ipari eljárással ammóniát állítanak elő, amit már sokkal könnyebb szállítani, illetve tárolni. Az ammóniát szállítják a töltő állomásokra, ahol abból a alacsony energia felhasználással a fém membrán segítségével hidrogént állítanak elő.
A módszernek óriási jelentősége van a hidrogén kereskedelmi piacaira, hiszen ammóniaként majdnem dupla annyi hidrogént lehet tárolni, mint folyékony hidrogénben, miközben sokkal egyszerűbb és biztonságosabb ebben a formában szállítani. Bár a hidrogénnel hajtott járművek nemsokára Ausztráliában is megjelenhetnek, de az igazi lehetőséget az ázsiai piac jelentené.
Ez volt az első eset, hogy üzemanyag cellás autókat ammóniából visszanyert hidrogénnel sikerült meghajtani. A fejlesztők a Toyota Mirai és a Hyunday Nexo típusokat választották a teszteléshez, hiszen mindkét cég komoly befektetéseket hajtott végre az üzemanyag cellás járművek fejlesztése terén.
A CSIRO számára a munka itt még nem ér véget, meg kell még oldani a lépték növelést, azaz a technológia üzemi méretűvé történő fejlesztését.
Forrás: CSIRO